Van néhány képem, ami még a karácsonyhoz kapcsolódik, de csak most értem ide velük.
Gondolom mindenkinek gyorsan, mozgalmasan teltek az ünnepek előtti napok, nekem sem volt másként.
December leghidegebb, leghavazósabb szombatján Pesten jártam, gyönyörűen esett a hó délután, így a kirándulás kissé elhúzodott, vasárnap hajnalig. A vörösmarty téri karácsonyi vásár, valamint az ország karácsony fája volt a fő cél. Ámultam és bámultam gyönyörű volt, fotókat a hideg miatt nem készítettem, de rátaláltam a régi csomagolási szaloncukorra, igaz ez marcipán, de a csomagolás a lényeg, ha lehetne én csak ilyet vennék, de sehol máshol nem láttam.
Megsütöttem életem első mézesét, nagyon finom volt, a cukormázzal nem voltam megelégedve, kissé vastagra sikerült. Majd legközelebb jobban fog menni, mert gyakorlat teszi a mestert.
Húzogatós játékban Noviamytól kaptam ajándékot.
Én Katusomnak készítettem.
Barátnőm a párját többek között egy határidőnaplóval lepte meg, amire temészetesen én készítettem a borítót.
Megígértem párom szüleinek, hogy készítek nekik 30 db szaloncukrot, elkészült és kaptak hozzá egy szép tálat is ajándékba.
Karácsonyfa a szaloncukrokkal:
December 21-én kézműves játszóház volt.
Szorgos kezek készítik a különböző díszeket.
Tombola is volt, íme a húzás előtt a fa alatt az ajándékok.
A tombola húzás izgalmai, a húzó a legfiatalabb, egy bölcsis nagylány, aki tetsvérével és apukájával jött kézműveskedni.
Hát így teltek az év utolsó napjai.
