Marvika világa: május 2009

Most ez a táska készül, még csak félkész, de nekem már most nagyon tetszik, lehet, hogy csak azért, mert én csinálom. Ma tudta meg a lehendő gazdája, hogy az ővé lesz. nagyon tetszik neki is, ebbe fogja hordani a kis elemózsiáját a munkába, azt mondta, hogy sajnálni fogja magával vinni, mert olyan sok munka van már most benne, és ez koszos lesz, mondtam neki, majd kimosom.

Nem tudom ki hogy van vele, de ha varrok, nem kell sok idő, de cérna darabok, hulladékok halma kerül a szemetesembe, ami eddig pillanatok alatt tele lett (vagy a szemetesem volt kicsi, vagy én csináltam sok szemetet, hát ezen majd még gondolkozom), na ennek vettettem most véget, varrtam egy jó nagy szöszmöszöst, a virág majd tűpárna lesz és lógni fog az asztalon, csak most még a varrós részem nincs teljesen kész, így a szöszmöszöst csak így tudom használni, sima szemetesként.

Tegnap ismét elmenetem a " nagyfaluba", arra a híres Kondorosi út sarkára, beszereztem jó "pár" dolgot, egy nagy tasaknyi gombot, fél táska cérnát, ovisjelet, gumit, vizelint, horgoló cérnát, hosszú zipzárt, függönyráncolót, és egy goblein képet, cérnával együtt...

amúgy a békák nem a barátaim, de ez olyan aranyos. (a zsákmány már annyi, hogy nem fér fel a blogra)

Hát idén is, mint minden évben eljött a születésnapom, május 20., régóta nézegettem a kerti díszeket, és hát ezt kaptam nagy meglepetésemre:

és kaptam egy cikk-cakk ollót, amit már régóta szerettem volna.

Hát nem bírtam tovább a várakozást tegnap elzarándokoltam Pestre, addig csűrtem, csavartam, hogy holnap helyett tegnap el tudtam menni. Íme a zsákmány:

A képről lemaradt egy levél patent és két doboz jó fajta varrógéptű. A kedvenceim a külön kirakott gombok, melyek társasjáték kellékei lesznek, rák, citrom, eper, paprika formájúak, szakácsruha gombok, de szinte mindent fel lehet használni nem rendeltetése szerint is.

Haza felé jövet eszembe jutott még, hogy mit kellett volna vennem:(

Többször gondolkoztam már, hogy hova is tegyem az evőeszközöket, amikor egy-egy alkalommal hosszabb útra kelünk( gondolom más is van így ezzel), szalvétába csavargattam őket, aztán pohárba állítottam, vagy éppen ahova tudtam tettem. Nem rég ismét pakolnom kellett, és gyorsan varrtam egy úti evőeszköztartót, mindenből 2 db kényelmesen belefér, valamint van helye a szalvétának és fogvájónak is, most már nem fog gondolkodóba ejteni, hova is tegyem őket. :)

SILERIKA kérésére nagyobb képeket is teszek fel, hogy lehetőség legyen nézelődni :) Nyugodtan lehet ilyen és ehhez hasonló észrevételeket írni!:)

Összecsukva:

Félig nyitva:

Nyitva:

Külseje:

Ezt a képet pár éve hímeztem a különlegessége,hogy fél napig rajzoltam egy 2 cm-es képről a mintát (van még ilyen elszánt módon rajzolt és varrott keresztszemesem), egy katalógusban láttam a neten és hát annyira megtetszett, hogy ezt nekem ki kellett varrnom, ajándékba készült, ma kaptam a fotót meg róla.

Nagyon örülök ennek a szülinapi felhívásnak, amit Zelnice oldalán olvastam. Felhívja olvasói figyelmét a szomszédjában tevékenykedő sérült emberekre, akik Gond-viselő Ház falai között szebbnél szebb tárgyakat készítenek. Ezek a termékek másabbak, mint azok amelyeket egészséges társaik készítenek, ők beleteszik szívüket lelküket, nem csak úgy mint mi, hanem annál sokkal jobban. Ezt onnan tudom, mert láttam látássérült és vak társainkat szőni, mondhatom szebben szőtt egy teljesen vak fiú, mint látó társa. Ők is egy hasonló csak kisebb méretű foglalkoztatóban tevékenykednek, sajnos nekik nincs honlapjuk.

Amikor jó pár évvel ezelőtt egy ismerős által megismertem a látássérült embereket, érdekes volt, nyaranta egyszer elmennek kicsit kikapcsolódni a sorstársaikkal, gyerekek felnőttek együtt, nem sokan, de ahhoz sokan, hogy figyelni kelljen kicsit a léptüket, hát ide kisértem előket, hogy figyeljem léptüket, és ha kell segítsem őket. Amikor megkértek, hogy menjek, nem tudtam először, hogy most milyen is lesz, öszintén nagyon izgultam. Egy hetet töltöttem velük, és mindenkinek ajánlom, aki teheti ismerje meg a sérült embereket, másként fogja őket látni, mint előtte. Én is másként látom őket, már nem sajnálom (mert nem szeretik), ha nem együtt élek velük, ha kell segítem őket. Nyújtsunk kezet feléjük...

Ez a nyuszi még húsvétra készült...

Eddig nem tehettem fel a mostanában készülteket, mert még a végén meglátták volna azok is akiknek nem kellett volna, de már szabad :) mindegyik örömet okozott! :)

28-ik születésnapra készült, természetesen nem üresen talált rá az ajándékozott, aki elég sokat utazik, ezért mini termékeket tettem bele.

Ma valaki 30 éves lett, szeret pókerezni, és hát azt hiszem ez találó meglepetés volt neki, a káró és a szív okozott némi fejtörést, hogyan is tegyem rá, de végül jól megoldottam, nem akartam applikálni..

A párnák mellé készült még finom Borcsa féle túrótorta, mely most is nagy sikert aratott, és persze finom ebéd, sajna a tortáról nem készült kép, későn jutott eszembe, hogy le kellett volna fotózni, ananásszal és eperrel készült.

Már jó ideje hűtlen voltam a blogomhoz, sok okból eredően, alkotni sem sokat alkottam, így mutatok korábbi munkáimból. Fürdőszobánk szemtelen őre, a fürdőszoba ablakban fekszik, azért szemtelen, hogy ne tudjon leselkedni. :)