Nagyon örülök ennek a szülinapi felhívásnak, amit Zelnice oldalán olvastam. Felhívja olvasói figyelmét a szomszédjában tevékenykedő sérült emberekre, akik Gond-viselő Ház falai között szebbnél szebb tárgyakat készítenek. Ezek a termékek másabbak, mint azok amelyeket egészséges társaik készítenek, ők beleteszik szívüket lelküket, nem csak úgy mint mi, hanem annál sokkal jobban. Ezt onnan tudom, mert láttam látássérült és vak társainkat szőni, mondhatom szebben szőtt egy teljesen vak fiú, mint látó társa. Ők is egy hasonló csak kisebb méretű foglalkoztatóban tevékenykednek, sajnos nekik nincs honlapjuk.
Amikor jó pár évvel ezelőtt egy ismerős által megismertem a látássérült embereket, érdekes volt, nyaranta egyszer elmennek kicsit kikapcsolódni a sorstársaikkal, gyerekek felnőttek együtt, nem sokan, de ahhoz sokan, hogy figyelni kelljen kicsit a léptüket, hát ide kisértem előket, hogy figyeljem léptüket, és ha kell segítsem őket. Amikor megkértek, hogy menjek, nem tudtam először, hogy most milyen is lesz, öszintén nagyon izgultam. Egy hetet töltöttem velük, és mindenkinek ajánlom, aki teheti ismerje meg a sérült embereket, másként fogja őket látni, mint előtte. Én is másként látom őket, már nem sajnálom (mert nem szeretik), ha nem együtt élek velük, ha kell segítem őket. Nyújtsunk kezet feléjük...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése