Farsangkedd, avagy séta a napsütésben

Ma egy szép napsütéses keddre ébredtem, kb. így örültem, hogy ilyen szép idő van végre, a figura amúgy a gyerek szánkópályánál van, igen gyerek, ami néhány 10 méter hosszú, az ovisok járnak ide szánkózni délelőttönként, mert egy szánkópálya, úgy 2-2,5 km-nél kezdődik errefelé, és bizton állíthatom, hatalmas nagy élményt ad:)

Na fene, még a végén idén is lesz húsvét, vagy mi a szösz, a szánkózó, síelő manó átadja helyét a nyuszinak:) én már kicsit nem is bánnám...

Láttam már sok síelőt, ami egy síparadicsomban nem nagy szám, de, hogy valaki nem lefelé, hanem felfelé csúszik, na ilyet csak ez a manó tud, mert, aki tud az tud, ezen nincs mit vitatni:)

Ez a manó nagyfrancós, szegény hóembernek nem elég, hogy kint kell fagyoskodnia egész télen, és néha előfordul -30 fok körüli hőmérséklet is, de még egy seprűt is ad a kezébe, hogy ne unatkozzon, hamár egyszer ott van, seperje a havat, bár lehet azért, hogy ne fázzon, nem álltak velem szóba, mikor ott jártam ma, így csak találgatni tudom... )

Eddig azt hittem, olyan helyen vagyok, ahol még a madár sem jár, de ma kiderült igen is vannak erre madarak, várják a tavaszt ők is:) nagyon szépen énekeletek, de hogy szépen tudjanak énekelni egy ilyen szép etetőből ehetik a finomságokat, míg vastagon lepi a hó a tájat...

Olyan csalógatóan mutogatott a tábla felfelé az erdőbe, hogy arra túraút van, hogy gondoltam nézzük merre visz, szépen eltakarított úton ezért tovább mentem...

Nézelődtem jobbra balra, egyszercsak ez akadt a lencsevégére...

... csak nézelődök tovább, nini egy kis faszekrény, na mi van benne, kiváncsi ember vagyok én ezért is öszülök:), és látok csodát, benne a pecsét na és még tintapárna is, na ilyet otthon nem láttam még, mondván, hogy befagy a tinta (itt nem fagy be, mert mindig jó meleg van, mint azt feljebb már említettem, vagy jobb minőségű a tintájuk :) ) és sajnos sokan trombitának nézik:(

Ide még vissza kell mennem a túrafüzetemmel, mert a pecsétet csak egy kis lapocskára tudtam rányomni, de lesz még szép napsütéses keddem:)

...tovább nézelődtem...

... egyszercsak ez volt a túraút mellett, néhány picike jégcsap...

... többször gondoltam arra, hogy a felettem lévő kis dombocskára, hogyan mennek fel az emberek, merre, és vajon mit látnak onna fentről, hát ezt...

... ha tovább néz az ott lakó, vagy arra csatangoló, ezt látja...

Mikor elindultam akkor már láttam készülödik itt valami, mire visszaértem, már javában folyt a móka, épp egy kis táncika fogadott mintha az én tiszteletemre járták volna, amúgy halkan jegyzem meg, ők honfitársaink, már tudják mi a szokás erre felé:)

A móka azóta is tart, mindenki szinte maskarában sétál az utcán, a boltban az eladókon, a felszolgálókon valamiféle jelmez van, nekem ez furi, de nagyon jó móka szerintem.